Vizitáció Szamoskrassón

A Szamokrassói Református Egyházközségbe látogatott a Szatmári Református Egyházmegye vizitációs bizottsága.

Szerdán délután Mihály Lehel lelkipásztor fogadta a bizottság megjelent tagjait, Király Lajos esperest, Puskás Csaba főgondnokot, Nagy Erika missziói előadót, Győrbíró Sándor katekétikai előadót és Rácz Ervin ifjúsági előadót.
 

Szamoskrassó Árpád-kori település, a 14. század elején már említve volt egyháza is. Nevét már akkor is Krassó-nak írták, és a 15. század végéig a meggyesi uradalomhoz tartozott. Református temploma 1798-ban épült a régi fatemplom helyére.



A 17 órakor kezdődő presbitergyűlés után 18 órától a templomban megtartott istentiszteleten Nagy Erika hirdetett Igét a Lukács evangéliuma 4. részének 16-tól 22-ig terjedő versei alapján: „Elment Názáretbe is, ahol felnövekedett. Szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felállt olvasni. Ézsaiás próféta könyvét adták oda neki, ő pedig felnyitva a könyvet arra a helyre talált, ahol ez volt írva: Az Úr Lelke van énrajtam, aki felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, és elküldött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és a vakoknak a szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét. És behajtva a könyvet átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött, ő pedig beszélni kezdett: Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára. És mindenki igazat adott neki, elcsodálkozva kedves beszédén, amelyek szájából származtak, és azt mondták: Hát nem a József fia ez?”
 

A lelkésznő az igehirdetésében szemléletesen elmondta, Jézus azért jött, hogy helyre tegye, kiegyenesítse, kisimítsa életünket. Az esperes és főgondnok köszöntése után a helyi gyülekezet énekkara és egy ifjú szolgált.